Kérlek . . .

Sziasztok!!!

Mindenkit szeretnék megkérni, hogy a fejezetek végén lévő elolvastam ikont jelölje be, ha megtette, ugyanis ez is egy visszajelzés számomra. A tetszik, nem tetszik gombok nem váltak be . . . remélem csak azért mert elfelejtettétek használni.
Szóval az lenne a kérésem, hogy használjátok a gombot. Nem sok idő, kb egy mp, hogy ráklikkelj. Nagyon megköszönném.
Ezentúl sajnos akkor hozok csak új részt ( ami a kövire még nem vonatkozik), ha meg van a 30 elolvastam.
Tehát az új rész vasárnap érkezik. Legkésőbb.
puszi <3

27. fejezet

- Naaa? Hogy tetszik?

- Ööö . . .
A szoba a zöld különböző árnyalataival díszítve. Egy méregzöld kanapéval  szemben egy kandalló volt, amiben ropogott a tüzifa. Az ablak párkány könyvekkel és pár fotóval volt teli. Az ajtó mellett egy hatalmas szekrény állt, ami mellett felfedeztem  a bőröndömet is. Egy pici létra vezetett a kandalló feletti galériára, de oda nem láttam fel. Már épp pipiskedni kezdtem, hogy jobban lássam az emeletet, de ekkor Harry megszólalt.
- Ezt pozitívan fogom fel. - mosolyodott el, majd felkapott és a kanapéhoz vitt. Óvatosan letett és mélyen a szemembe nézett. Már el is felejtettem a rejtélyes galériát, ugyanis teljesen elvesztem szemei kékes zöldes színkavalkádjában.
- Tudom, hogy a következő hónap hosszú lesz. És azt is, hogy a sajtó tuti szét akar majd minket választani.
- Ezt hogy érted?
- Nem örülnek neki, hogy amióta veled vagyok semmi botrány nincs körülöttem. Nem iszom le magam a sárga földig, nem csókolgatok nálam idősebbeket, sem olyanokat akiket csak most ismertem meg.
- Áhh. Értem.
- Szóval hiányzik nekik, hogy olyan . . . voltam.
- És?? Minket hogyan tudnak szétválasztani? Rád küldenek 100 modellt? Megnézik ellen tudsz-e állni nekik?
- Hát nem tudom. Például igen. De nem is ez lenne a baj. Más lány nem is érdekel, csak te, szóval ez nem jönne be. Vagyis akkor igen, ha azok rám másznak és közben lefotóznak, te pedig . . .
- Elhiszem.
- Pontosan.
- Harry én bízom benned!
Elmosolyodott és már épp mag akart csókolni, amikor Zayn kukkantott be a szobába.
- Kaja . . . pizza . . . hmm . . . - suttogta csábosan.
- Hmm . . . én nagyon éhes vagyok - ismertem be.
- Akkor menjünk. - mondta Harry kicsit csalódottan.
- Haver itt van még az egész éjszaka. - vihogott Zayn.
- Hahaha . . . Nagyon vicces vagy!
- Szerintem is. - szólt még vissza a háta mögött.

Elindultunk tehát az ebédlő felé. Ismét végigmentünk a csigalépcső. Most be tudtam nézni a többi fiú szobájába is. Mind majdnem olyan jól nézett ki, mint Harryé. Talán csak az volt a különbség, hogy az nem Harry szobája volt. . . Igen, azt hiszem a harrys dolog hiányzott belőlük. Na de nem értem rá ezen morfondírozni, mivel barátom kitartóan húzott lefelé a lépcsőn, majd bevezetett a hipermodern konyhába. Még mindig képtelen vagyok elképzelni, hogy hogyan működik ebben a házban ez a sok elektromos kütyü. Kívülről sehol nem láttam semmilyen áram ellátó cuccot és hát elég messze a vagyunk a várostól is.
Gondolataim közül Kate szakít ki.
- Csodálatos egy hely nem?? - ugrik a nyakamba, mire majdnem hanyatt esek.
- Ööö . . . de. - nyögöm, majd amikor végre levegőt kapok hozzá teszem. - szinte hihetetlen.
Barátnőm szemében megcsillan valami. Ismerem ezt a csillanást. Mindig akkor következik be, amikor valami elképesztő ötlete támad. Legutóbb akkor láttam ilyennek, amikor az az ötlete támadt, hogy engem kicsinosítanak és majd elcsavarom valamelyik szupersztár fejét. Éééés bejött.
- Mit forgatsz a fejedben?
- Hogy én? Semmit. - néz rám őzike szemekkel. Legalábbis küső szemlélők számára ártalmatlanul. Én ugyanis ismerem, amióta az eszemet tudom. Ezzel a nézéssel elárulta, hogy valami nagy szabású dolog ötlött a fejébe, de nem fogja elárulni. Legalábbis nem most. Itt és ennyi ember előtt.
Lassan megérkezett mindeki és helyet foglalt a nagy kerek faasztal körül. A pizza ínycsiklandozóan festett. Niall rögtön rávetette magát az egyik kolbászos pizzára, eközben természetesen nem feledkezett meg Loláról sem. Szabad kezével el nem engedte volna a lány kezét. Mi Harryvel egymást etetve végeztünk ki egy sokás sajtos pizzát. Furcsa, hogy milyen éhes voltam.

- Na akkor mint tudjátok a holnap az utolsó nap. - jelenti be Liam. - Mielőtt nektek elkezdődne a suli, nekünk meg a turné.
- Ezt úgy mondod, mintha egy halálos ítélet előtt állnánk. - vág közbe Ann.
- Nekem felér azzal a nélküled töltött idő. - feleli a fiú érzelmekkel teli hanggal.
- Ne beszélj baromságokat! - vágja rá Ann, de látom rajta, hogy ez most nagyon meghatotta.
Egymás szemébe néznek és Liam hosszan megcsókolja őt. Annyira édesek, hogy azt nehéz lenne szavakba öntenem. Akaratlanul is elmosolyodok, amikor látom, hogy Ann térdei felmondják a szolgálatot és szó szerint Liam karjaiba omlik. Én is így érzem magam, amikor Harryvel csókolózom.
- Szóóóval . . . - köszörüli meg a torkát Zayn. Erre a két romantikus lelkű barátunk ijedten szétrebbennek pipacspiros arccal.
- Akkor mondom én. - folytatja tovább Zayn, mikor látja, hogy Liam nem tud megszólalni. - Nos arra gondoltunk még a nap elején, hogy ma este rendezhetnénk egy hatalmas pókerestet. Mit szóltok??
- Hát én nem tudok pókerezni. - jelenti ki Lizy kicsit szégyenkezve.
- Ja igen elfelejtettem mondani. Mivel igen sokan vagyunk és még ALUDNI is szeretnénk, - mondta jól megnyomva az aludni szót, mire mindenki kucogni kezdett - hogy ne tartson olyan sokáig a játék párosával leszünk.
- Rendben. Akkor remélem tudsz játszani Zayn, ugyanis Lizy tényleg naggyon béna?? - modja mosolyogva Ann. - Egyszer vele voltam párban és flöshünk lett volna már az elején, amikor viszont csak egy kicsit emeltem ez a szerencsétlen elkiabálta, hogy All In. Erre persze semmit nem nyertünk.
Igen erre én is emlékszem. Ann annyira mérges lett Lizyre, hogy utána egész este egy szót sem szólt hozzá . . .
- Nem baj. Nekem mindegy, hogy nyerünk-e. Ha kiesünk, legalább előbb mehetünk aludni.
Kijelentése után ismét hatalmas nevetés kezdődött, Lizy pedig halványan mosolyogva sütötte le a szemét.

Miután befejeztük a vacsit, a fiúk ránk bízva az elpakolást átmentek a játékszobába, hogy előkészítsék a terepet a partyhoz. Nem sokkal később mi is utánuk mentünk. A játékterem, nem véletlenül kapta a nevét. Volt benne bilárdasztal, pókerasztal, flipper gépek, Wii, bowlingpálya és még egy autóversenyzős szimulátor is. Miközben elfoglaltam a helyem Harry mellett, azon gondolkoztam, hogy vajon hogy fér el ennyi minden ebben a házban, ugyanis kívülről nem tűnt ekkorának. Azonnal kimennek a fejemből a kérdések, amint Harry a fülemhez hajol.
- Szeretnél nyerni, vagy inkább . . . - nem fejezi be a mondatot, de a combomon felfelé kúszó keze elárulja, hogy mi jár a fejében.
- Nyernünk kell. - mondom és megállítom a kezét. Mielőtt azonban megjelenne a szemében az a bizonyos szomorúság hozzáteszem. - A győzelem után hidd el sokkal . . . hmm . . . Hogyis fejezzem ki magam . . . izgalmasabb lesz. - mosolygok rá kacéran. Veszi a lapot és szemében vágyakozást látok.
- Én osztok elsőnek. - jelenti ki. Mosolyogva veszem tudomásul, hogy igencsak felcsigáztam az érdeklődését.

- Na mink van? - kérdezi Harry, miután kiosztotta a lapokat immár a negyedik körben. Eddig nem igazán jöttek a lapok. Konkrétan mi álltunk vesztésre.

Harry gondolkozik pókerezés közben . . .

Óvatosan felemelem a két lap szélét, úgy hogy csak mi ketten láthassuk meg őket. Egy treff ász és egy tizes.
Eddig ennél jobb lapokkal is vesztettünk már, de Harry most is gondolkodás nélkül megadja az alapot. Mivel bízom benne, nem ellenkezem, pedig lenne miért. Épp az előző játékban vesztettük el a pénzünk felét, amikor egy dáma párra Harry nagyon bátran megadott mindent, amit Zayn emelt. A végén kiderült, hogy nekik ász párjuk volt, tehát kissé megkopasztottak minket. Viszont, ha kiesünk . . . :$
Harry éget, majd sorban kirak három lapot. Egy pikk kettest és két treff hetest. Hát ezzel nem megyünk sokra, viszont Zayn ismét emel, amit mindenki tart. Igen mi is. Harry ismét éget és ismét rak. Egy treff kilencest. Zayn most Liam emel, mire Louék és Niallék kiszállnak a játékból. Már épp be akarom dobni, amikor Harry nemcsak, hogy megadja, de emel is. Zayn és Lou persze nem felejti el, hogy be akartam dobni, ezért megadják. Harry elismétli harmadjára is a feladatát és egy káró bubit helyez az asztalra. Lizy hanyagul bedob még pár zsetont, amit persze Kate és Lou tartanak. Én Harryre nézek, aki látszólag feszült, de észreveszem, hogy alig tudja visszatartani a mosolyát. Mi is tartjuk a tétét. Kezdődik tehát a terítés. Zaynnek és Lizynek egy hetes drillje van. Na itt el is buktunk, gondolom magamba. Kate be is dobja, jelezve, hogy nem tudnak magasabbat mutatni. Én ismét eldobnám a lapokat, de Harry kiveszi őket a kezemből és felfordítja őket. Zayn felröhög.
- Haver, akkor mutasd meg ha ennél nagyobbad van. - bök a drillre.
- Haver, nézd már meg a lapjaimat. - utánozza őt göndör barátom.
Zayn alaposabban szemügyre veszi a lapokat és feltűnik neki miről beszél Harry.
- Vasss . . .
- Bocsi ez a miénk. - szedi össze a zsetonokat Harry.
- Ööö . . . mi van?? - suttogom neki.
- Színsor kicsi habcsókom. - suttog vissza és egy puszit nyom az orromra. Ekkor végre nekem is leesik. Öt darab treffünk van.
- Ááá . . .

Olyan egy óra múlva már csak Zaynék és mi vagyunk versenyben. Lizy meg én kezdünk fáradni, amit a fiúk és észre vesznek. Elég neki egyetlen pillantás, hogy eldöntsék.
- Szerintem holnap este fejezzük be. - ajánlja Harry.
- Rendben. - egyezik bele Zayn.
- Akkor jó éjt! -köszön el Lizy tőle és Harrytől egy-egy öleés kíséretében, amit barátja is megismétel. Mindannyian elindulunk a szobáink felé. Zayn mielőtt becsukná a szoba ajtaját, még utánunk szól.
- Aztán aludjatok jól!
- Te idióta! - vigyorog rá Harry, de azért gyorsabban kezd maga előtt tolni.
Mikor felérünk a szobához, már alig kapunk levegőt a heves csókolózás közepette. Még az ajtónak is nekimegyünk. Remegő kézzel nyomom le a kilincset. Majdnem beesünk a hirtelen kinyíló ajtón, de Harry megtámaszkodik egyik kezével az ajtófélfába, de csak egy pillanatig, ugyanis miután sikerül visszanyernünk az egyensúlyunkat ismét két kézzel fog. Sietve kibújunk a cipőinkből és tovább haladunk befelé a szobában. A csókot meg nem szakítva felkap és elindul felfelé a létrán. Fent lerak a földre és ha nehezen is de abbahagyja a csókot, hogy megfordítson.
Eláll a lélegzetem.

Egy igazi mesterműként rajzolódnak ki előttem az ágy körvonalai.  Már keresgélem a szavakat, hogy kifejezzem csodálatomat, de Harry kezét érezve a hátamon, úgy érzem várhat holnapig. Lassan húzza le a cipzárt a hátamon, miközben már újra csókol én pedig az ingje gombjaival bajlódom. Rövidesen sikerül megszabadítanunk egymást a legtöbb ruhától. Észre sem vettem, hogy eközben az ágyon kötöttünk ki. Harry apró csókokkal hinti be testemet, majd visszatér az ajkaimhoz, miközben a melltartóm kapcsát is kioldja egyetlen mozdulattal. Felsóhajtok és . . .

Na eljött ez a rész is. Szerintem annyira nem lett izgalmas, de azért remélem nektek elnyeri a tetszéseteket. A tetszik, vagy a nem tetszik gombokat kérlek használjátok és persze a komikat is várom. :D
Lenne azonban egy kérdésem: Melyik szereplő szerepeljen többet a történetben és miért! Ha akartok többet is írhattok! Ezt nagyon megköszönném, ugyanis akkor beleírnám őket még többször.
És egy következő kérdés. Nemsokára fel fog tűnni a következőkben egy- két újabb szereplő. Szeretném, ha ti adnátok neki nevet. Azt nem árulhatom el, hogy fiúk-e, vagy lányok, pozitív karakterek vagy nem, ezért kérnék egy fiú és egy lány nevet mindenkitől. Az első három kommentelő neveit fogom felhasználni, úgyhogy gyorsan írjatok!!!
Előre is köszönöm!
puszi <3

26. fejezet

Amikor körülnéztem, az tűnt fel először, hogy nemcsak mi vagyunk itt. Rajtunk kívül volt még négy fiú, akik egy-egy lány kezét szorongatták. Kiderült, hogy ők a Big Time Rush énekesei és a barátnőik. Öltönyben voltak, ahogy Harryék is. A barátnőik pedig szintén báli ruhában, igaz ők egy kicsit furán néztek ki a habos babos egyenruhájukban. Kicsit ellenségesen néztek. Nem is értettem, hogy mi a problémájuk, addig, amíg Niall, halkan, hogy csak mi halljuk, meg nem mondta, hogy dühösek, amiért az amerikai turnén a legtöbb rajongó csak rájuk volt kíváncsi, pedig a BTR volt a fő "atrakció".
- És most mért is vagyunk itt?
- Kihívtak minket egy paintball bajnokságra. - közölte Zayn és elindult egy láda felé. Kivett belőle 10 fegyvert, majd vissza jött és mindenkinek a kezébe nyomott egyet.
- Ő és ezzel mit kell csinálni? - érdeklődött Lizy. Erre az egyik BTR csaj felröhögött.
- Ez vicces lesz. - mondta. Lizy szomorúan lesütötte a szemét.
- Nyugi, megmutatom. - simította meg a vállát Zayn és elkezdte mutatni, hogy hogyan működik. - Oké és most célozd meg azt a bábut. Ahol jól esik, csak találd el.
- Hát jó. - mondta, de láttam rajta, hogy ideges, hiszen mindenki őt figyelte.
Célzott és lőtt. És . . . pont oda talált ahova . . . hát a férfiak kényes területére.
- Azta. Szép volt Liz. - mondta elégedetten Zayn.
- Köki. - mosolygott boldogan.
- Na Soph te jössz. - jelentette ki Harry.
- Hát, nem hiszem, hogy ilyen jól célzok, de próba szerencse.
Elindultam és a bábuval szemben megálltam. Az előbb megmutatta Harry hogyan kell tartani azt a valamit és, hogy mire kell figyelnem célzás közben. Próbáltam mindent észben tartani és lőttem. Pontosan ott találtam el, ahol a szíve lenne.
- Hoppá.
- Jó volt. - hallottam az elismerő hangokat.
Mindannyian kipróbáltuk a fegyvereket és mindenki elég jól célzott, ezért meg sem lepődtem, hogy a BTResek egyre szúrósabban néznek ránk. Ennyire komolyan veszik ezt az egészet? Nem tudom, de szerintem kicsit . . . furák, és most enyhén fejeztem ki magamat.
- Na kezdünk? - kérdezte az egyik ingerülten.
- Naná. Mi vagyunk a kékek. - válaszolta Niall.
- Rendben.
Hátat fordítottak és eltűntek a ház mögött.
- Na akkor a lényeg . . . - kezdte Harry. Vagy 10 percen keresztül ismertette a feladatot. Röviden ennyi: szerezd meg a piros zászlót, úgy hogy ne találjanak el. Aki előbb megszerzi a másikét az nyer. A kiöltözés csak a külsőségek miatt volt, komolyabb jelentősége nincs. Mondjuk az, hogy egy ilyen szép ruhát tönkre tegyek . . . Na mindegy nem ez a lényeg.
Felvettük az összes védő cuccot.
- Te Harry. Én ebben a cipőben ki fogom törni a lábamat.
- Dehogy fogod. Nem annyira kemény ez a pálya.
- Óóó igen? És az a sár tenger, az a fal, amit meg kell mászni?
- Majd megoldjuk.
- Ha te mondod. . .

Mivel párokban voltunk, úgy is indultunk el. A front vonalat Harry és alkottuk. Két oldalról fedeztek minket Zaynék és Liamék. Hátunk mögött pedig Niall és Lola jöttek. Louis és Kate maradtak védeni a mi zászlónkat. Kicsit a szám háborúra hasonlított, csak most ez mondhatni élesben ment.

- Sophi! Erre! - hallottam Ann suttogását a hátam mögül.
- Mi? Harry arra ment. - mutattam az ellenkező irányba teljesen összezavarodva. Idegesen megforgatta a szemét és berántott egy farakás mögé.
- Mi van? Most elhagytam Harryt - aggodalmaskodtam.
- Pszt! - fogta be a szám Liam, míg másik kezével a hátam mögé mutatott. És igen. Ha ők nincsnek az egyik BTRes már rég lelőtt volna.
- Ann! - nézett a barátnőjére Liam.
- Okés. - mosolyodott el Ann és célba vette a csávót. Egy szép nagy sárga pacával ki is lőtte.
- Basszus!
- És most a csajt. Sophi?
- Örömmel. - céloztam és . . . mielőtt lőttem volna, egy zöld paca pont hason találta a lányt. Az felkiáltott fájdalmában, de aztán inkább befogta, nehogy gyengének tűnjön. Ha zöld akkor Harry. Ugyanis az a mi színünk volt. Szememmel kutatva őt fordultam körbe és meg is találtam. Egy fa ágáról ugrott éppen le. Az inge kitűrődött és hát . . . picit megremegett a térdem, amikor felpillantott és csibészes mosolyt villantott rám. Mutatóujjával intett, hogy kövessem és eltűnt a kicsi erdőben.
- Menj fedezünk. - hallottam valahonnan Zaynt.
El is indultam, jobban mondva futottam az erdő felé. E közben elég sok dolog történt. Először azt hallottam, ahogy egy újabb BTRes hullott el, majd egy kék csík pont a fülem mellett zúgott el és eltalálta Liamot. Erre Ann totál kiborulva egy harci kiáltás közepette előrevetődött és kilőtte a csajt. Ekkor már nagyon közel voltam a biztonságot nyújtó fákhoz, de az egyik csaj elém vetette magát és már cálzott is. Csakhogy az akcióját nem tudta befejezni, ugyanis egy narancs sárga paca eltalálta a kezét. Még a fegyvert is elejtette.

- Ezt neked! - hallottam Lolát.
- Köszi. - fordultam felé vigyorogva.
- Nincs mit, de siess. Harry rád vár. Már megtalálta a zászlót, csak egyedül nem tudja megszerezni.
- Oké - mondtam és befutottam a fák közé.

- Harry! Harry, hol vagy? - suttogtam bele a félhomályba.
Ebben a pillanatban egy fegyver csöve fúródott a hátamba finoman. Lefagytam. Próbáltam visszaemlékezni, hogy mégis mit tanultunk a suliban az önvédelemről . . . És akkor a tudatalattim cselekedett helyettem. Megfordultam és a fegyvert kiütve a kezéből a földre rúgtam. Ez így jó is lett volna, de a kezemet megragadva maga után rántott. Az eséstől félve becsuktam a szememet. Csak egy ismerős kuncogásra nyitottam ki őket. Harry szemeivel találtam magam szemben. Éppen kérdőre akartam vonni, amikor az ajkai lecsaptak az enyémekre.

Olyan fél percig fekhettünk egymáson, amikor egy idegen hang szólalt meg mögöttünk.
- Menjetek szobára.
Harry csak felemelte a puskáját és egy zöld lövedékkel leterítette a zavaró tényezőt. Kicsit volt cool. :$
- Úgy tudtam Bond csak az akció után kapja meg a csajt. - jött egy ismerős hang.
- Igen,de előre megdolgozza . . . - válaszolta Harry és nevetve feltápászkodott.
- Liam kipurcant?
- Igen és Lola meg Niall is. - felelt Ann.
- Akkor gyere velünk. - ajánlotta Harry.
- Nem, nem. Inkább a háttérből ügyködnék.
- Oké . . . Mi megyünk. - fogta meg a kezem és elkezdett húzni az ellenfél zászlója felé.

Megérkeztünk egy hatalmas sziklához.
- Látod? - mutatott felfelé. - Ott a zászló.
És valóban ott lengett. Egy kötél létrán lehetett odáig feljutni.
- Oké te mászol én fedezlek.
- Ó nem. Bocsi de jobban célzok. Te mászol.
- MI?? Ezekben?- emeltem fel a lábam.
- Add ide. Vigyázok rájuk.
- De . . . - nem tudtam vitatkozni, mert leszedte rólam a cipőket és kilökött a fa mögül, ami eddig védett.
- Menj már! - bíztatott.
Na jó. Gyerünk. Elkezdtem sprintelni a szikla felé.
- Vigyázz! - szólt utánam, de későn. Szépen belefutottam egy térdig érő sár pocsolyába. Hát gondolhatjátok, hogy néztem ki utána . . .
- Én szóltam. - röhögött.
Nem is törődtem vele, futottam tovább. Végre elértem a létrát. Fel tettem a lábamat az első fokra, amikor egy rózsaszín folt éppen a fejem mellett csapódott a falnak.
- Héj haver! Fejre nem. - hallottam Harry hangját, amit egy fájdalmas nyögés követett. Ezek szerint már csak egy csaj figyel és akar kinyírni.
Másztam tovább. További rózsaszín lövedékek csapódott közvetlenül mellettem a falba. Miután egy olyan közel haladt el mellettem, hogy éreztem a szagát, megelégeltem. Óvatosan megfordultam és felemeltem a puskámat. Körbenéztem és hamar meg is találtam a fenyegető célpontomat. Az a csaj volt, amelyik kinevette Lizyt. célba vettem és bezöldítettem. Egy morcos pillantást kaptam, mire egy széles vigyorral válaszoltam.
Most már sima út vezetett a zászlóig. Felkaptam a piros rongyot és a magasba emelve felkiáltottam:
- NYERTÜNK!!!

Óriási volt a hangulat hazafelé a kocsiban. Louis azt ecsetelgette, hogy hogyan végzett vagy HÁROM emberrel és hogy milyen hősies volt, mag minden. Lizy visongatva mesélte az ő kalandjait, miközben Zayn ölében nyugtatta a fejét. Tehát egyszerre kétfelé figyeltünk a többiekkel.
- És akkor . . .
- Értjük.  - szakítottam félbe Kate Lout.
- Jól van na. Csak meséltem. - játszotta a duzzogósat.
- Amúgy hová megyünk? - tette fel a kérdést Ann.
- Mért nem vagyok meglepve, hogy neked feltűnt? - nevetett Liam és megpuszilta Annt.
- Mi az? - kérdeztem csodálkozva.
- Nem erre jöttünk. Most a város másik felébe tartunk éppen.
Aha. Mintha most már érteném.
- Meglepi. - suttogta sejtelmesen Niall.

És nem túlzott. Mikor kiszálltunk a kocsiból egy hatalmas faházkomplexumhoz értünk.

Ilyet képzeljetek el csak fákkal körülvéve

- Ezzz . . . Óriási. - nyögte ki Kate.
- Bejön mi?
- Az nem kifejezés.
- Talán be is mehetnénk. - indult el a lépcsőn Harry maga után húzva engem is. - 10 perc múlva az ebédlőben. - szólt még hátra és berángatott a házba.
Hát belülről is elég durva volt. Minden úgy volt bebútorozva, mint egy rendes ház. Az ablakokon szúnyog háló és sötétkék sötétítő függöny. Legalábbis a nappaliban. Itt minden sötétkék anyagból volt, ami nagyon ment a sárgás csiszolt faburkolathoz. Még egy kandalló is volt, sőt TV is. Több szoba is nyílt belőle. Egy konyha, ami piros színekben pompázott, az ebédlő, aminek a fehér volt a színe, egy mozi terem (!!!) és egy fürdő.
A sarokban egy lépcső vezetett a tornyokba. Harryé a legfelső volt. Míg felértünk elmentünk egy csomó ajtó mellett.
- Louisé, Zayné, Liamé, fürdő, tető tér, Niallé és végül az enyém. - mondta minden ajtóra, hogy mi van mögötte. Az ő ajtaja előtt azonban megállt.
- Nyiss be te.
- Okés.
Benyitottam és elállt a lélegzetem.


Bocsánat, hogy ennyi ideig nem volt új rész, de most van a vizsga hetem. Ma volt a nyelvtan, holnap angol, szerdán pedig info. Kérlek drukkoljatok!!!
Ráadásul egy német csere diák is jön . . . szóval izgalmas és eseménydús hetünk lesz a barátnőmmel . . .
Véleményeket is kérnék! :)
köszi, puszi <3