8. fejezet

Újra Sophi szemszöge:
Másanp reggel, azt hittem álmodtam az egészet. Még, hogy én meg Harry Styles. Még mit nem. Én nem vagyok ilyen. Nem omolhatok csak úgy egy srác karjaiba! Főleg nem egy ilyenébe, a kis visongató csajok kedvencébe! Nem is értem, hogy hogy viselkedhettem úgy ahogy tegnap vele.
Ezzel egészen addig így voltam, amíg megszólalt a csengő és ajtót nem nyitottam.
- Jó reggelt!- mosolygott és tetőtől talpig végigmért. Ez azért volt kicsit kellemetlen, mert még pizsiben voltam.
- Szia!- túrtam kicsit kínosan a hajamba.
- Igazán előnyös számodra ez a pizsi....- lépett beljebb és magához húzva kaptam egy jóreggelt puszit. Jó lehet kicsit több volt mint puszi. :$
- Öööö... egyébként mit keresel itt?
- Háát, mivel ma nem tudunk elmenni sehova mert interjút adunk valami csatornának, gondoltam szólok.
- Telefon??? Hahó!!! XXI. század!
- Nade akkor most nem látnál és énsem téged. És ezt pedig végképp nem csinálhatnám- nyomott egy puszit a homlokomra.
- Mondjuk ebben van valami.
- Most még van egy órám. Mit csináljunk?
- Hát előszöris átöltözöm. Ne mozdulj!!- mire lemerevedett. Csak legyintettem és eltűntem az emeleten. Gyorsan felvettem a cuccaim, majd lementem. Még mindig ugyanúgy állt, mozdulatlan.
- Oké. Kész vagyok. Mozoghatsz.
- Ti lányok egy évig készülődtök...- zsörtölődött egy kicsit.- Oké akkor essünk túl rajta.- és elindult a lépcsőn felfelé. Mivan?? Hova megy??
Hát kiderűlt, hogy a szobámon akar "túl esni", állítása szerint, mert tuti biztos, hogy tele lesz a kedvenc focistáimmal és csekkolni akarta az ellenfeleit.
- Oké. Ezt simán lenyomom.- ez volt a reakciója a rengeteg öziles poszteremre. Én csak kérdőn néztem rá.
- Vagy nem?- kérdezte kicsit elbizonytalanodva.
- Majd meglátjuk.- mondtam.
Harrynek nem kellett mondanom, hogy érezze otthon magát, máris elterült az ágyamon és kihívóan mosolygott. Azt hiszem itt volt az idelye beszélnem vele a kétségeimről.
- Tudod, hallottam egykét érdekes dolgot.
- Miket?
- Hát például, hogy te csak akkor vagy elégedett egy hódítással, ha már sexeltetek.
- Öööö- röhögött fel kínosan.- És ezt ki mondta?
- Nem mindegy? Igaz vagy sem?
- Gyere ide!- nyújtotta a kezét. Mivel nem mozdulta, sóhajtva feltápászkodott és odajött. Megfogta a kezem, majd az ágyhoz húzva az ölébe ültetett.
- Tudod, én még sosem éreztem így egy lány iránt sem, pedig még csak két napja ismerlek. Sosem rontanám el ezt veled, úgy hogy elsietnénk dolgokat. Tudom, nem a legtisztább az előéletem ilyen téren, de ezt most másképp szeretném csinálni. Én tényleg kedvellek. Nem is kicsit. Sosem ártanék neked és nem szeretnélek elveszteni.
Erre a válaszra vártam. Azt akartam, hogy ezt mondja nekem és hogy feltétel nélkül megbízhassak benne. Az előbbieket olyan őszintén mondta, hogy nem tudtam nem hinni neki. Lassan megcsókoltam és éreztem, hogy elkezd liftezni a gyomrom. A legtöbben akik ismernek, nem hinnének a szemüknek. Méghogy Sophi Summernek barátja legyen és ne utasítsa el a romantikus bókokat... Ez két nappal ezelőtt így is volt, de megismertem Őt és mintha kicseréltek volna. Hol van már az a fiús csaj, aki csak focizik meg kritizálja az embereket. Már egy teljesen más Sophi van itt helyette, aki kész egy kapcsolatra, nem mással mint Harry Styles-szal. Úgy néz ki, hogy a göndör, zöldszemű démonnak ő sem tudott ellenállni. Már a liftben éreztem, hogy egy csapásra teljesen más ember válik belőlem, de Harry vallomása után már teljesen biztos voltam benne. Harry varázsa magával ragadott és új ember formálódott belőlem. Egy teljesen más lány. Egy mindig mosolygós, de nagyszájú vagány csaj.
Az egy óra eltelte után Harrynek mennie kellett, de nekem már volt programom. A csajokkal elmentünk vásárolgatni meg dumálni. Na nem mintha most úgy megszerettem volna a vásárlásdit, de ha már mind oda akrtak menni, nem bántam, menjünk.
Mire odaértem, már ott voltak mind.
- Sziasztok!
- Hali! - köszöntöttek mindannyian.
- Bocsi, hogy várnotok kellett, de reggel átjött Harry.
- Nyugi, nem vártunk sokat. Csak 20 percet, de az semmi.- Válaszolta kicsit ironikusan de mosolyogva Kate.
- Akkor... Mit csinálunk?
- Hát vásárolgatunk, meg szerintem beülhetnénk egy teázóba.- ajánlotta Ann.
- Oké, akkor menjünk.
Végigjártunk egy csomó boltot és mindenki vett magának valami jó cuccot. Ann egy új táskát és egy pillangós nyakláncot, Kate egy répafülbevalót ( de hogy minek??) és egy kockás rövidnadrágot, Lizy egy irtójó pólót, én pedig egy blézert vettem. Miután "bevásároltunk", beültünk egy teaházba. Nagyon aranyos kis hely volt, nem voltak székek, csak párnákon ültük körül a kis kerek asztalokat. Mindenki kikérte a kedvenc teáját, aztán elkezdtünk beszélgetni. Igaz, tegnap már átbeszéltük a randikat, azért ma is át kellett beszélnünk személyesen. Én azt is elmeséltem, hogy mit mondott Harry.
- Úúú!!! De rendes.
- Igen az, de honnan tudod, hogy igazat mondott?- kérdezte a mindig szkeptikus Ann.
- Mért te miből gondolod, hogy Liam tényleg oda van érted és nem csak játszik veled?
- Megérzés.
- Na nekem is megérzés. Bízok benne.
- Hát nem is tudom. Témát váltva egyébként, hogy fogjuk bírni a rajongókat? Ha rájönnek, hogy vannak barátnőik, előszöris minket fognak utálni. Másodszor pedig, szerintem nekik oly mindegy, hogy mondjuk Harrynek van-e barátnője, ugyanúgy melltartókat, meg mindenféle ajándékokat fognak neki küldözgetni. És nem csak Harrynek, félreértés ne essék.- töprengett Kate.
- Szerintem őket egyáltalán nem érdeklik a rajongók. Mármint ilyen szempontból. - mondta Lizy.
- Mi is azok vagyunk- kontrázott Ann.
- Hé!! Én nem vagyok rajongó!- mondtam.
- Már hogyne lennél az. Harry enyhén szólva behálózott.
- Oké de attól még nem lettem rajongó.
- És ha megkérdezi, hogy melyik a kedvenc1D számod?
- Akkor azt mondom, hogy nincs.
- Nem sérted meg ezzel?
- Nem. Remélem megérti. Én nem a zenéje miatt vagyok vele, hanem miatta.
- Igen, de a zenéje hozzá tartozik.- mondta Ann. Ezen kicsit elgondolkodtam. Igaza van. Harry a zenéjével együtt jár.
- Jó hát akkor a Stole my heart a kedvencem.
- Ezt most hogy döntötted el?
- Hát egyszerűen. Kb. arról szól, hogy elloptad a szívem egy perc alatt. És kábé ez történt velünk is.
- Okos.- néztek rám elismerően.
Erről és ilyesmikről beszélgettünk 4 órán keresztül. Aztán hazamentünk hozzám. Mivel anyuék csak holnap jönnek, azt csináltunk, amit csak akartunk. Betettünk egy CDt, majd szépítkezős délutánt csináltunk. Mindenki kapott pakolást, körömlakk, masszázs... szóval ilyen szépségápolós délutánunk volt.
Este rendeltünk pizzát, majd lefeküdtünk aludni. Elég hamar elaludtunk, ezért csak reggel tudtuk elolvasni az smseket....