7. fejezet

Kate szemszögéből:
Olyan jó mindekinek. Mindenkit elhívtak randira, csak engem nem. Ez baromira szar érzés. A lányok mind össze fognak jönni életük szerelmével, én meg nem. Nem is értem minek kérte el a számom Louis, ha nem is hív. Pedig tegnap úgy tűnt, ő is jól érezte magát. Vagy lehet, hogy csak én magyaráztam be magamnak az egészet.
Megint csörgött a telóm. Ugyan az a szám, amelyik az előbb is. Az volt a téves. Ami összetörte az álmaimat. Unott hanggal szóltam bele a telefonba.
- Haló!
- Haló, itt Mr. Carrot!
- Örülök, hogy újra hallom, de azt kell mondanom, megint rossz számot hívott.
- Nem, nem. Biztos jót hívtam. Ez a barátnőm száma.
- Nem, sajnos nem. Ez az én számom. Én pedig nem vagyok a maga barátnője.
- Biztos?
- Ezer százalék
- Azért esetleg találkozhatnánk.
- Tudja mit. Oké. Az a fiú, akire vártam, hogy hívjon már nem hiszem, hogy híni fog.
- Ki az a szerencsés ifjú gavallér?
- Hát az Louis Tom.... várjunk csak? Louis? Te vagy az?
- Bingóóó! Miből jöttél rá?
- Mr. Carrot? Gavallér?
- Hahaha...
- Na jó ez tényleg jó volt!
- Akkor figyu! Most fordulj meg.
- Minek?
- Naaa csak fordulj meg.
Megfordulta és ott állt. Teljes életnagyságban. Láttam ott azelőtt is egy embert, de az kalapban volt és szakálla is volt. Istenem, nem hiszem el, hogy ilyen könnyen átvágott! Pedig ilyet már én is csináltam, nem is egyszer.
- Hello kisasszony! - jött oda füligérő szájjal és adott két puszit.
- Jól átvágtál.
- Ez volt a cél! Szóóóval hallom Louis Tomlinsonnal szeretnél eltölteni egy zsírkutya napot.
- Milyet?
- Zsírkutya. Jó. Perfect.....
- Ohm vágom. És a válasz az, hogy igen.
- Akkor készülj csajsz életed eddigi legőrültebb napjára a páratlan Lou-val.
- A vicc mesterek császárával.
- Úgy van. Na most komolyan. Ez lesz életed eddigi legbommbasztikusabb randija. I bet it.
- OKÉ!!! Let's do it!!!
És nem is tévedett. Oltári jól éreztem vele egész nap. Igaz fura srác a répamániájával, de iszonyat sokat szakadtam. Először valami répaültetvényre vitt (!!!), és ott kikérte a véleményem a répákról, merthogy elmondása szerint neki négy dolog elengedhetetlen leendő barátnőjével kapcsolatban:
1. Szeresse a répát!!!
2. Legyen kicsit őrült és nevessen a poénjain
3. Azért tudjon komoly is lenni
4. És persze nézzen ki jól
Azt modta, hogy én ebből kettőnek eddigi ismeretei alapján megfelelek és miután bizonyítottam, hogy szeretem a répát, már csak egy dolog volt hátra. A komolyság.
- Tudok komoly lenni. Néha.- erre elnevettük magunkat.
- Tudod nem kell bizonyítanod. Te így is teljesen olyan vagy mint amilyen barátnőt elképzeltem magamnak, még mielőtt elkezdett felfelé ívelni a karrierem.
- Óóó... ezt most vehetem bóknak?
- Igen- mosolyodott el. Nem is értem... vizsgáztatott vagymi... mondjuk nem bántam, mivel azt mondta, hogy a leendő barátnőjének... és, hogy én megfelelek.... és hogy ilyen lányra vágyik mint én... Álmodom?? Csípjen már meg valaki!!!
Az egész nap olyan hamar eltelt. Mikor búcsúzkodtunk, kaptam egy olyan picike csók félét. Nem tudtam hova tenni, mert elég bénán sikerült. Először én puszit akartam adni az arcára, de ő közben valamire elkapta a fejét így szájra puszi lett. Mindketten elröhögtük magunkat, majd megfogott a derekamnál fogva:
- Na még egyszer!- és akkor csattant el első igazi, normális csókunk. Nem véletlen volt, hanem mindketten akartuk. Mondhatnám, hogy életem legjobb csókja, meg hogy majdnem belehaltam a gyönyörbe, de az olyan nyálas lenne. Én inkább annyit mondok, volt egy csók. Jó volt..... Najó volt A csók és NAGYON jó volt!!! :D