9. fejezet

Minden smsben ez állt:
    Ma 10-kor Sophi háza előtt!
   Liam/ Harry/ Louis/ Zayn
Miután elolvastuk, értetlenül meredtünk egymásra. Mégis mit terveznek?
- Hát ez fura.- szólalt meg elsőként Lizy.
- Szerintem tök izgi. Mennyi az idő?- kérdezte Kate.
- Fél 10.
- MI???
- Fél 10..... Úr Isten!!! Fél óránk van elkészülni- kiabálta Ann.
Mindenki elkezdett fel alá futkosni a szobában. Ki a haját vasalta, ki sminkelt, ki két majdnem egyforma szoknya között vacillált, szóval mindenki pánikban volt. Kivéve én. Komótosan felöltöztem, kajáltam ( a többiek nem, mert nem lett volna rá idejük), majd amikor 10-kor megszólalt a csengő mosolyogva ajtót nyitottam.
- Be ne engedd őket!!- hallottam Ann hangját az emeletről.
A fiúk értetlenül néztek rám.
- Fél órája kaptuk meg az smst.- mondtam, mire még mindig furán néztek rám. Csak Lola kapcsolt és nevetett fel. Igaziból csak ekkor vettem észre.
- Szia Lola, de jó, hogy újra találkozunk.
- Szia!- majd odajött és kaptam egy ölelést. Mindenkivel megismételtem ezt, majd beljebb tessékeltem őket.
- Nyugodtan üljetek le, mindjárt megnézem mit csinálnak.
- Jöhetek veled?- kérdezte Lola.
- Persze.- majd elindultunk felfelé. Mielőtt azonban felértem volna Harry megfogta a kezem és nyomott egy gyors puszit a számra.
- Most mi van?- értetlenkedtem, ugyanis nem vágtam, minek jött utánam csak ezért.
- Csak jól esett. - mondta és még nem is sejtettem, hogy már most a nap elkövetkezendő megpróbáltatásait próbálja velem feledtetni.
A lányok hamar elkészültek, magukhoz képest, tehát összegyűltünk a nappaliban.
- Nos, ma elszeretnénk vinni titeket egy koncertünkre.- kezdett bele Liam.
- Úúú... De jó!- visított fel Kate.
- Hát annyira nem jó.- motyogta Lola én meg értetlenül néztem rá.
- Igaza van Lolának annyira nem jó. Legalábbis ti nem fogjátok annyira élvezni, viszont mivel mindannyian hosszabb távra szeretnénk tervezni, úgy gondoltuk jó lenne túlesni rajta minél hamarabb.- magyarázott Zayn és közben megszorította Lizy kezét, mire ő elpirult.
- De mért lesz nekünk az rossz?- kérdezte értetlenül Kate.
- Fú csak nem playbacketek?
- Dehogy mindannyian énekelünk rendesen.- nevetett fel Niall. - na jó, majd Lola elmondja.
- Hát a lényeg az, hogy nem lesz jó érzés azt látni, hogy a rajongók Marry me-s pólóban feszítenek, fogdossák a fiúkat, meg melltartókat dobálnak fel nekik a színpadra. Nagyon rossz érzés ám.- mondta Lola, miközben a cipőjét bámulta. Niall hátulról megölelte és a fülébe súgott valamit. Erre Lola hátrafordult és mosolyogva megpuszilta. Nagyon édesek voltak együtt.
- Ööö.. ezen már mi is gondolkodtunk, de szerintem mindannyian fogjuk tudni kezelni a helyzetet.- mondtam.
- Ó te abban ne legyél olyan biztos!- nézett rám Lola. - Harryért vannak oda a legtöbben. Neki voltak már húzósabb pillanatai is a színpadon.
- Én nem leszek féltékeny egy rakás visongó lányra.
- Ez az én barátnőm.- ölelt át Harry mosolyogva, de ő is tudta, hogy nem lesz ilyen egyszerű. Miután ezt így közösen megbeszéltük, ideje volt indulni. A fiúk biztosítottak minket, hogy nem érdeklik őket a rajongók. Miután mindeki kiment már  házból bezártam az ajtót. Harry megvárt és mielőtt kiléptünk volna a kapun, a szemembe nézett.
- Ha valami olyan töténik, ami nem tetszik, inkább menj be az öltözőmbe és ott várj meg.
- De miért? Mi történhetne?
- Hát volt már, hogy a gyenge pontomat fogdosták, és az ellen nem tehettem semmit. Csak legugoltam és utána arrébb mentem.
- Akkor ma ne menj közel hozzájuk.
- Hát ezaz. Azt muszály.
- Jó akkor nem fogok kiakadni, ne izgulj. Amúgy meg milyen lánynak ismersz? Szoktam én féltékenykedni?
- Hát elviselném, ha egyszer kétszer látnám rajtad, hogy tényleg bírsz engem.
- Szerinted nem bírlak? Ennél egyértelműbben ezt, hogy fejezhetném ki?- csókoltam meg.
- Nem fizikai értelemben gondoltam. Az érzéseidről elég ritkán beszélsz.
- Oké. Akkor ma be fogom bizonyítani az érzéseimet.- mondtam mire elmosolyodott és ő is megcsókolt.
- Na jöttök már?- jelent meg Niall.
- Megyünk.- fogtam kézen Harryt és beültünk a kocsiba. Én Kate-tel, Louisal és Lolával utaztam, míg a másik kocsiban Niall, Zayn, Liam, Ann és Lizy utazott. Út közben Lola biztosított, hogy mellettünk lesz és tartja bennünk a lelket.
Mikor megérkeztünk, egy csomó paparazzi állt a bejáratnál. Csak a fiúk szálltak ott ki, minket a sofőrök levittek a garázsba és csak onnan mentünk fel az öltözőkhöz. Miután a fiúk kiszálltak, megkezdődött az őrület. Milliónyi lány sikította nevüket, közös fotókat akartak, ölelést és autógrammot. A fiúk készségesen teljesítették a kívánságokat. Én Harryt figyeltem és tényleg minden lány össze vissza fogdosta. Egész jól bírtam. Amikor viszont egy elég csinos szőke lány ölelés után megcsókolta, lesápadtam. Harry alig tudta eltolni magától, mert a csaj erősen csimpaszkodott belé. Lola észrevette mit nézek olyan kétségbeesetten és rögtön szólt a sofőrnek, hogy taposson bele. Ennek köszönhetően nem láttam az incidens végét. Kate is rögtön elkezdett nyugtatgatni, pedig Louist sem kímélték.
- Jól vagy?- fordult oda Lola is, miután befejezte a sofőr utasítgatását.
- Azt hiszem. - bambultam magam elé.
Miután kiszálltunk a kocsikból mindenki odajött hozzám és nyugtatgatott.
- Jól vagyok, inkább menjünk fel.
Elindultunk tehát felfelé. Be a liftbe, végig egy hosszú folyosón és be egy ajtó. Ott volt kikészítve az fiúk fellépő ruhája. Én kimentem a mosdóba egy pillanatra, hogy össze szedjem a gondolataimat.
A csaj megcsókolta Harryt, de ő nem csókolt vissza. Lola szerint egy ilyen eset után is mosolyogva kell tovább menni, tehát Harry nem örömében mosolygott. Ezen gondolkodtam a falnak dőlve, amikor benyitott Kate. Mivel ő ismer legjobban a lányok közül, csak leült mellém és simogatta a karom. Tudta, hogy nem kell kérdeznie semmit, úgyis mondani fogom. És nem telt bele két perc már mondtam is. Mindent elmondtam, hogy mennyire szar érzés és hogy tudom hogy nem Harry hibája. Mondta, hogy szedjem össze egy kicsit magam és menjünk ki. Fogtam megam és arcot mostam, majd mintha mi sem történt volna kimentünk. Senki nem kérdezett semmit, tudták, hogy már megbeszéltem a dolgot Kate-tel.
Tehát ott vártuk a fiúkat és közben mindenki beszélgetett, én pedig néztem ki az ablakon. Csak akkor néztem az ajtó felé, amikor az kivágódott, és feldúlt arccal megjelent Harry. Szó nélkül átvágott a szobán és megölelt, majd megcsókolt, majd a fülembe suttogta, hogy sajnálja, majd megint megcsókolt. Miután a szemembe nézve várta a kifakadásom, megszólaltam:
- Nem a te hibád.
Erre elmosolyodott, majd megint megcsókolt.
- Na oké, nincs semmi baja Harry, inkább öltözz.- emlékeztette Louis, hogy még csak most kezdődik a nap.
- Oké. -mondta Harry és látszott rajta, hogy kicsit nyugodtabb.
Segítettem neki választani két ing között, majd mikor beszólt egy srác, hogy fél óra kezdésig, félrehívtam és komolyan ránéztem.
- Ne izgulj miattam, nem kell visszafogni magadat, nem fogok kiakadni akkor sem, ha leszedik rólad az összes ruhád.
- Nyugi, nem fogom. - mosolygott kicsit kacéran.
- Akkor helyes, most pedig melegítsd a hangszálaidatvagy mit tudom én.
- Okés.- majd egy gyors puszi után elkezdett a többiekkel skálázni. Mi csajok pedig elindultunk, hogy a színpad melletti helyünket elfoglaljuk.
Félé óra múlva tehát elkezdődött a koncert. Harry többször is idenézett, hogy minden oké-e, de semmi zavaró nem történt. Talán egy D-s kosarú melltartó volt a legdurvább, amit Harrynek dobtak, de az még elment. A koncert után mi visszamentünk az öltözőbe és kártyáztunk, a fiúk pedig interjút adtak, amit mi a szobában lévő tv-n keresztül láttunk. Szerintem csak akkor kaptuk fel a fejünket, amikor a riporter feltette azt a bizonyos kérdést:
- Na és most őszintén fiúk! Ki szingli?
Nagy csend következettt, mivel egyik fiú sem jelezte, hogy az lenne.
- Óóó... akkor azt hiszem több millió lány álmait törtétek össze, viszont öt szerencsés lány álmai valóra váltak.
- Remélem is, hogy valóra váltak.- nevetett bele Louis a kamerába, mire Kate totál vörös lett.
- És szabad tudni, hogy kik ezek a lányok?- érdeklődött a nő.
- Hát még nem szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy kik azok, mert még elég friss a dolog.- magyarázta Liam.
- Akkor nem is kérdezősködöm tovább, menjetek csak öltözni. Ez volt tehát a One Direction koncert utáni nyilatkozata, Jessica Livertown voltam, mindenkinek jó éjszakát.
A fiúk megérkeztek az öltözőbe, mindenki megölelt mindenkit, meg gratuláltunk, aztán elindultunk a kocsikhoz. Épp Harry után ültem be a kocsiba, amikor megszólalt a telefonom. Anyu hívott. Nem ilyedtem meg, mert mindig mindenhová el szokott engedni. Szerencsére bízik bennem.
- Szia anyu.
- Szia kicsim, minden rendben?
- Persze, épp egy koncertről indultunk haza, majd meglátod milyen jól teltek a napjaim.
- Ezért hívlak, csak holnap tudunk haza menni, mert minden járatot töröltek. A legközelebbi gép holnap 17:30. kor indul.
- Óóó... Nembaj, majd nálam alszik Kate. Nyugi nem kell aggódni miattam.
- Rendben kicsim! Kerestünk neked egy öziles mezt, idei és eredeti gyártmány!
- Aztaaa! De jóó, alig várom, hogy lássam. Köszönöm szépen.
- Nincsmit drágám, de most le kell tennem. Apu is puszil. Tim is rendben van most beszéltem, a nagyival.
- Oké, akkor szia. Szeretlek.
- Én is kicsim. Szia.
Letettem a telefont és elmondtam, hogy anyuék nem jönnek csak holnap, tehát ha szeretne aludhatna nálam Kate.
- Jajj bocsi nem tudok, áthozzák Jess-t és vigyáznom kell rá. (Jess Kate unokahuga)
- Jó akkor mindegy.
- Na akkor én szerintem haza viszlek.- jelentette ki Harry.
- Oké kajálhatnánk ott.
- Rendben.
Előreszólt a sofőrne, majd miután megérkeztünk a házhoz, mi kiszálltunk és mindenkitől elköszöntünk. Bementünk a házba ésmivel a konyhában nem találtam semmit, rendeltünk pizzát. Kaja után felmentünk a szobámba. Néztünk egy kis tv-t, majd mivel nagyon későre járt, Harry indulni akart.
- Nem akarsz itt aludni?
- Mi?- nézett rám.
- Semmi olyan nem történhet, de megengedem, hogy velem aludj, ha szeretnél.
- Ezt megdumáltuk.
Én elmentem lezuhanyozni, ő pedig ledőlt az ágyamra, miután végeztem a tisztálkodással, ő is letusolt, majd egy szál alsógatyában befeküdt mellém.
- Szeretlek.- mondtam neki és hosszan megcsókoltam.
- Én is szeretlek.- mosolygott rám, majd magához húzott és így aludtunk el.
Álmomban Harry nem volt híres, csak egy srác volt, akit mindennél jobban szerettem. Nem voltak rajongók, sem paparazzik. Maga volt a menyország.